A vetélkedő

    A Soproni Magyar-Lengyel Baráti Kör működési programjának egyik fő célkitűzése Lengyelország történelmének, kultúrájának népszerűsítése. Ezt a célt szolgálja a Május 3-i Alkotmány ünnepe alkalmából rendezett játékos diákvetélkedő is, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend, az idei már a harmadik.
    Az alapötlet az egyik körtagunktól - Oláh László tanár úrtól származik. A szervezésben részt vesz a Földrajz-Történelem Tanári Munkaközösség is.

    A vetélkedő a 8. osztály tananyaga mellett általános műveltségi ismeretekre épül.
    A diákok - különböző iskolákat képviselve - kétfős csapatokban mérték össze a tudásukat.
    A versenyt, az előző évekhez hasonlóan, Oláh László vezette.
    Az idei vetélkedőben öt csapat – 11 tanuló vett részt.
    A legjobbnak a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium diákjaiból álló csapat bizonyult, amely összesen 101 pontot ért el, a többlettudásért kapott pontokkal együtt túllépte a 100 pontos határt. A csapat tagjai voltak: Forrás Bence, Mátyássy Balázs és Vámosi Péter.

    A vetélkedő a diákok rendezvénye, amelyet évről-évre szeretnénk folytatni, és egyúttal egy jó alkalom, hogy bővítsük ismereteinket Lengyelország történelméről.
 
    Néhány gondolat a lengyel és európai parlamentarizmusról a Május 3-i Alkotmány ünnepén.

    A lengyel parlamentarizmus az európaihoz hasonlóan fejlődött. A nagyurak, nemesek és polgárok pozíciójának megerősödésekor felmerült az igény a nagyobb jogok és előnyök megszerzéséért és ezzel egyidejűleg a király egyeduralmának csökkentésére.
    A XV. században megnőtt az egyes területek önkormányzatának jelentősége. A fontosabb kérdések az adott terület nemeseiből álló közgyűléseken kerültek megvitatásra.
    Ugyanezen évszázad végére esik a kétházas lengyel parlament (Szejm) megalakulása is. A területi közgyűlések képviseletei képviselőházba tömörültek, míg az egyházi és világi vezetőkből álló királyi tanácsból lett a későbbi felsőház, a szenátus. A Szejm kétévente, vagy szükség esetén került összehívásra és üléseinek székhelye Varsó volt.
    A Jagelló-dinasztia kihalása után Lengyelországban a királyokat közel két évszázadokon keresztül szabadválasztásokon választották meg a nemesek. Ebben az időben Európa-szerte már mindenütt az abszolút monarchia rendszere uralkodott. Ezekhez képes a lengyel rendszer lényegesen demokratikusabb volt és pozitív hatással volt a társadalmi és politikai kapcsolatokra. Ez a korszak a viszonylagos szabadság és tolerancia időszaka volt, mely egészen a XVII. és XVIII. századbeli, egész Európát megrengető háborúkig eltartott.
    A lengyel parlamentarizmus számára lényegesen fényesebb időszaknak lehet elkönyvelni az utolsó lengyel király, Stanisław August Poniatowski uralkodásának idejét. Ez a világi uralkodó, a Felvilágosulás lelkes támogatója megpróbálta a Lengyel Köztársaságot fellendíteni, annak gazdaságát, politikai és katonai jelentőségét mélyreható reformokkal megerősíteni. Nagy szerepet játszott ebben az un. Négyéves Szejm (1788-1792), melynek legkiemelkedőbb döntése a Május 3-i Alkotmány elfogadása volt (1791), mely az Egyesült Államok 1787-es alkotmánya után a világ második alkotmánya volt, mely szabályozta az ország lakossága jogait és kötelességeit, valamint az államhatalom szervezetét.

Kiss Danuta