CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 3., vasárnap, Gyözö napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Két nemzet-egy család - II. Soproni Horvát Napok
- Képriporttal -

A szellemhez, a lélekhez, a szépérzékhez, a szívhez szóló  programok között a gasztronómiai élményszerzés tette teljessé a második alkalommal megrendezett Soproni Horvát Napokat.

Az immár hagyományos horvát nyelvű szentmisét a Szentlélek templomban tartották, majd az újból Pejachevich nevet viselő közben táblavatóra került sor.  A szombati program része volt a horvát est, majd vasárnap kerekasztalbeszélgetés és a Fő téri ünnepi felvonulás, majd kulturális műsor.

Pejachevich emlékbeszéd a Pejachevich-közben

A Pejachevics-köz táblavató ünnepségén Molnár László, nyugalmazott múzeumigazgató méltatta a névadó életművét.
 

Ahhoz, hogy megértsük a Pejachevichek jelentőségét Sopron város történetében, egy kis időutazásra hívom meg Önöket.

Menjünk 230 évet visszafelé és nézzünk körül mit látunk ezen a sarkon állva. 
A lábunk alatt folyik a Muhlbach-nak nevezett Bánfalvi patak. Eppen előttünk egy viztároló kétfelé osztja a patak vizét. A baloldali ág a Színház utca helyén a 15-2o méter széles és 2 m mély várárok vizét táplálja. A másik ág a Széchenyi tér irányába folyva egyrészt a várárkot táplálja, másrészt két víztárolóba folyik.

A Belváros falzata, bástyái jól láthaták. Jobbra tekintve a kaszinó helyén az un. olasz fabástya áll, kissé már romosan.
A Belváros védelne a zsilipek szabályozásán nyugodott 1400 óta, tehát három évszázadon keresztül. A Templom utca - akkor a Mészárosok utcája nem nyílott még a Széchenyi térre, a várfalat csak később, 1855-ben törték át.
A Petőfi tér nagy részét is tó foglalja el. Ilyen városkép fogadja a Sopronba települő Pejachevicheket. 
A 13. századból származó Pejachevich család számos tagja települt át Magyarországra. Történelmi szerepük nem éri el a horvát eredetú Zrínyiek, Frangepánok, Batthyányiak, Draskovicsok jelentőségét, de Sopron városának históriáját nagyon is befolyásolták.
A Mária Terézia által 1772-ben grófi rangra emelt János József Sopronban hunyt el . Az 1750-ben született Károly két házasságából 15 gyerek született. Ő és leszármazottai sok palotát építettek a városban, élénk társadalmi életet éltek és teremtettek.
Vegyük sorra a Pejachevich  létesítményeket.

Ez a ház volt a Pejachevichek első palotája 1784 és 1920 évek között. A Prisomán családtól negvásárolt házat Pejachevich Károly átépítette és az a forma a mai napig megmaradt. A palotában hangversenyeket, színieiőadásokat tartottak, neves történelni személyiségeket láttak vendégül. Például József nádort aki a műszaki egyetemet alapította, Ottó főherceget, akinek fia - a későbbi IV. Károly király 6 - 9 éves korában itt tanult meg magyarul Tormásy János soproni tanítótól.

Nézzük a következő épületet.
A mai Petőfi iskola helyén lévő várárok feltöltésével Pejachevich Károly 1788-ban Kaszinót - vigadót építtetet Az akkor két emeletes épületet Ringer József kismartoni épitész tervezte, akinek nevéhez fűződik a nagycenki Széchenyi kastély építése is. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti művelődés és haladás szempont:jából nagy jelentőségű a Kaszinó intézmény elsőként valósult meg, hihetően a egész országban. A Széchenyi István által alapított pesti Nemzetii Kaszinó, csak 1827-ben, 30 évvel később kezdte működését "közhasznú eszmecserék és kellenes társalgás útján". A földszinten tágas táncterem volt, hét társalgó, két konyha, fedett tekepálya és 'billiárdszobák segítették Sopron társadalni életének beinditáát. Liszt Ferenc 1820-ban itt tartotta első nyilvános fellépését.  Az 1834 évi tűzvészben a Kaszinó is rnegrongálódott, de egy éven belül újjáépítették. Ebben kapott helyet az 1843-ban megalakult Kaszinó Egyesület. A 240 tagja között Széchenyi István is szerepelt. A Kaszinoban folyt társadalmi életről 1839-1842 között Sachta Etelka naplója száraol be, amelyhez Csatkai Endre még 540 magyarázó lábegyzetet irt. A kötet tiz Pejachevichet sorol fel a Széchenyiek, Bezerédjek, Dőryek, Felsőbüki Nagyok társaságában. A Pejechevichek, tehát nem csak alapítói, kezdeményezői, hanem folytatói is voltak a város társadalmi életének. A Kaszinót 1849-ben, a szabadságharc önkénye szünette meg, átalakitva kaszárnyává.

A mai Széchenyi iskola területén, a Templom utca-Liszt Ferenc utca között egy 1640-ben épített Szárazmalom helyezkedett el. A deszkáből épített házat
kőszinházzá épitették át. Magyarország második kőszinháza lett a pozsonyi után. Pejachevich Károly 1788-ban házat épitett a telekre és kibérelte a szinházat is. Az előadások színvonalát tetőpontra juttatta Shakespeare Schiller és Lesssing műveinek bemutatásával. Az első magyar nyelvű szinielőadást 1792 áprilisában az evangelikus líceum Magyar Társasága adta elő. A volt szárazmalomban berendezett színház a Petiőfi téri színház 1841 évi felavatásátral szűnt meg. A város 1851-ben építette a kétemeletes iskolát

A mai Magyar Művelődés Háza, a Konferencia és Kulturális Központ telkén a Pejachevichek 1798-ban jelennek meg tulajdonoskent. Emlitettem,hogy a Kaszinót a szabadságharc után megszüntették.  A Kiegyezés után Hillebrand Vince kezdeményezteaz új - immár harmadik – Kaszinó épitését, az olasz bástya elbontásával. A Pejachevich család átadta a területet, melyen 1875 január 21-én
ünnepélyesen megnyilt a Kaszinó. Többszöri átalakitás után ma is Sopron legrangosabb Kulturális Központja.

De a Pejachevicheké volt a Széchenyi tér-Várkerület sarok telke is, amely 1910 után került a Szent Orsolya rend birtokába iskola építésével, ma kollégium.
A Pejachevichek a Belvárostól távolabb is építkeztek A Fövényveren utca 21. számú. épületet 1808-ban épitették. Később laktanya, majd szakirányú ipari tanonciskola lett A ma használaton kívüli épületben a legújabb maenléki kuattások későbarokk festésú, levakolt falrészeket találtak Bizonyára kiérdemelte Pejachevich palota elnevezést.

A Pejachevich család építkezéseiről, alkotásairól, társadalmi-kulturális tevékenységéről összefoglalva elmondható, hogy Sopronban előkészítették a magyar történelem 1825-1848 közötti - reformkornak nevezett - korszakát, amelynek aztán főszereplői Széchenyi István, Kölcsei Ferenc, Fáy András, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós lettek.
A Pejachevichek ezen tevékenységét elődeink a Kiegyezés után 1869-ben - az országos utcaházszámozást szabályozó évben – elismerték azzal, hogy az utcácskát Pejachevich-köznek nevezték el. A köz hét évtizeden át viselte ezt a nevet. 
1947- ben kapta az Iskola-köz nevet.
A Pejachevich família a horvát-magyar közeledés jelentős családja volt. 
Örömmel tölt el bennünket, hogy az önkornányzati Közgyülés a köz nevét visszaadta. A kétnyelvű emléktábla felavatása is ünnepélyes esemény. 

Köszönöm, hogy ehhez megjelenésükkel hozzájárultak - mondta Molnár László beszéde..

Kerekasztalbeszélgetés
A Soproni Horvát Napoknak hagyománya a horvátságot foglalkoztató, egy-egy aktuális kérdést taglaló kerekasztalbeszélgetés. Az idein a ,,Két nemzet- egy család" gondolat jegyében került sor a Pejachevichok és Sopron városa című kiadvány bemutatójára és értékelésére (szerző: Molnár László). Történészek (közöttük az ismert Ress Imre) a horvát-magyar kapcsolatoknak a történelem során való alakulásról beszélgettek. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői a horvátságnak a térség életébe való aktívabb bekapcsolásának kérdését is felvetették, amelynek egyik eszköze az iskolai oktatás lehetne.

A soproni régiót is gazdagító mindaz, amit hagyományaikkal, kultúrájukkal, a határon is átnyúló régiós jelenlétükkel a horvátok itt és most képviselnek, nem csak a horvát napokhoz hasonló, ,,seregszemlés" alkalmakkor, hanem a hétköznapokban is.

Képriport

T.É.
 
 



2004. június 27., vasárnap 20:29


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület