Korrupció a NOB-ban
NOL • Munkatársunktól
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felkérte etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki a 2012-es játékokra beadott pályázatokat elbíráló NOB-testület működését, amellyel szemben egy televíziós riport alapján korrupció gyanúja merült fel.
 

A Times című angol lap úgy tudja, a NOB-on belüli "riadalmat" a BBC tévécsatorna jövő héten adásba kerülő, de előzetesen már megszellőztetett műsora váltotta ki: ebben egy magát londoni üzletembernek kiadó riporter megpróbálta lefizetni - vagyis megvesztegetni - a bizottság több tagját szavazatokért cserébe. A tekintélyes újság információi szerint legalább egy személy hajlandó volt elfogadni a pénzajánlatot.

Már kértük a BBC vezetőit, hogy minden bizonyítékot küldjenek el hozzánk" - mondta a NOB szóvivője.

A 2012-es nyári olimpiára eredetileg kilenc város kandidált, közülük május 19-én a NOB végrehajtó bizottsága - a pályázatokat elbíráló bizottság minősítése alapján - kiválasztott ötöt, Párizst, New Yorkot, Moszkvát, Londont és Madridot. A versenyben maradt városok közül 2005 július 6-án hirdetnek győztest. (MTI)

Terroristacélponttá vált Magyarország? - Biztonságpolitikai szakértők szerint nőtt a veszélyeztetettség
Magyar Nemzet
Iraki, afganisztáni szerepvállalásunk, a titkosszolgálatoknál végrehajtott személycserék és leépítések miatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Magyarországon is robbantásos merényletet kövessenek el – vélik biztonságpolitikai szakértők. Szerintük Bulgária és Lengyelország megfenyegetése is arra utal, hogy a terroristák célpontja Közép-Európa lett.

Lengyelország és Bulgária megfenyegetése óta biztonságpolitikai szakértők szerint egyre nagyobb a veszélye egy robbantásos merényletnek Magyarországon is, és ezt csak fokozza, hogy az amerikai külügyminiszter az iraki misszió meghosszabbítását kérte hazánktól, miközben gyorsreagálású fegyveres századot küldtünk Afganisztánba.

Tálas Péter közölte: a fenyegetettség azért jelentős a térségben, mert itt korábban nem ismerték a terrorizmus jelenségét, így a rendvédelmi és biztonsági intézmények felkészületlenek és tapasztalatlanok ezen a területen. Ráadásul a volt szocialista országok titkosszolgálatai a rendszerváltás után jelentős átalakuláson és működési válságokon mentek keresztül, amely növeli a bizonytalanságot ezekben az államokban. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja, hogy ez a meggyőződés tükröződik a térség országainak titkosszolgálataival szemben érzékelhető – bár nyíltan soha ki nem mondott – bizalmatlanságban is.

A titkosszolgálatok társszervezeteivel való együttműködés hiányosságairól szerdán a Népszava című kormánylap is beszámolt, megemlítve, hogy információik szerint többek között azért kellett távoznia Czukor Józsefnek, a magyar hírszerzők vezetőjének, mert az Egyesült Államok panaszt tett ellene Medgyessy Péter kormányfőnél. Mint megírtuk, forrásaink szerint a miniszterelnök valóban egy személyben döntött Czukor menesztéséről, de ebben szerepet játszhattak politikai indokok is. A biztonságpolitikai szakértők viszont úgy vélik, hogy súlyos működési zavarokat okozhat a titkosszolgálatoknál, ha a szervezetek felépítésébe, munkájába túlzott mértékben beleszól a politika.
A nemzetközi terrorizmusnak a magyar kormány állításával ellentétben igenis egyik potenciális célpontja Magyarország – jelentette ki Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója egy lakiteleki konferencián.

Ez szerinte összefügg a NATO-tagságunkkal az iraki és afganisztáni szerepvállalásunkkal, de azzal is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál „nem engednek bizonyos folyamatokat végrehajtani.” Földi szerint az is kiszolgáltatottá teheti Magyarországot, hogy a titkosszolgálatok irányítói ma politikai szempontok szerint támadhatók, és ez zavarokat okozhat a végrehajtó rendszerben, elősegítve a terroristák beépülését.

Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy nem kapott terrorfenyegetést Magyarország. Az államtitkár szerint az IH főigazgatójának leváltása nem okoz zavarokat a szolgálat működésében, hiszen a hírszerző munka folyamatos, és a hivatal élére kinevezett Zsohár Istvánnak nem jelent majd gondot a terrorcselekmények megakadályozása, mert régóta behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tóth András tévesnek és alaptalannak nevezte a Magyar Nemzet azon állítását, hogy politikai okok is szerepet játszottak az IH vezetőjének leváltásában.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, nem kis átalakulás indult meg a katonai titkosszolgálatoknál sem, amikor csaknem 350 embert bocsátottak el ezektől a szervezetektől, és ezzel a katonai felderítés gyakorlatilag megszűnt egyes országok irányába. A honvédelmi tárca szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy észlelték-e konkrét jelét terrorfenyegetésnek a katonai felderítők.

Haraszti Gyula

Minden bizonnyal csak sűrű külföldi programja késleltette a román kormányfőt az Orbán Viktornak címzett válaszlevél megfogalmazásában, amúgy menetrendszerűen érkezett a bukaresti felháborodás a magyar exminiszterelnök tusványosi felszólalására. Ha nagyon akarjuk, egy új elemet is felfedezhetünk az üzenetben, éspedig Orbán európai néppártos identitásának hangsúlyozását. Ez egyrészt diplomatikusan moderáltabb stílusra hangszereli a bukaresti választ, másrészt éppen az európaiság nehezen körvonalazódó dimenzióját veti be az autonómiakérdés besorolásában.
A lényegen persze nem változtatott, az autonómia ügyének élesebb felvetése továbbra is zsigerileg irritálja a román hatalmat, s az ingerültséget alig-alig sikerül palástolni. A tusnádi Orbán-beszéd egyik állítását mindenesetre alátámasztja: aligha van esély arra, hogy a romániai magyarság önrendelkezését a többség toleranciájára számítva lehessen „kitárgyalni”.
Még egyértelműbbé vált a képlet: az európaiság csak a normatív kritériumok teljesítésében számít vezérelvnek Románia számára. Ahol viszont gondolkodásmódbeli változást is feltételez, ott karmukat meresztve ugranak elő a történelmi félelmek. Márpedig az autonómia, a regionalizmus, a közösségek önrendelkezése az európai uniós csatlakozás „csatolt árui”, s senki sem válhat úgy az európai közösség tagjává, hogy – akár egy turkálóban – csak a neki tetsző következményt választja ki magának.
Az autonomista mozgalmat támogató tömegerő koncentrálása mindenképpen a hazai szervezetek feladata és felelőssége. A Năstase-válasz legfontosabb üzenete, hogy a „fű alatti egyezkedések” csak a kérdés jegelését, apró engedményekkel való kiváltását eredményezhetik, ez pedig egyetlen romániai magyar képviseleti csoportnak sem lehet érdeke. Annál inkább az önrendelkezést támogatók szervezeti megjelenítése, hogy egyre kevésbé lehessen izomból leseperni a jelen legfontosabb törekvését, mint néhány radikális kövület idejétmúlt hőzöngését.
Csinta Samu

A magyar férfiak a leglustábbak. Az Európai Unió frissen közölt felmérése szerint szabadidejükben a magyar férfiak tévéznek a legtöbbet, házimunkával gyakorlatilag nem törődnek és a kultúrára is keveset adnak. Kertészkedni azonban szeretnek...

Egy átlagos munkanap végén a magyar férfiaknak több, mint hat és fél órájuk marad lefekvésig. Az Európai Unió kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mivel töltjük ezt az időt. Jöhet a munka a munka után! Két óra kilenc percet dolgozunk otthon naponta, ez nem rossz eredmény. A számok alapján az európai középmezőnyben vagyunk. Apró szépséghiba, hogy a magyar férfiak az egyéb háztartási munkák körébe sorolták az otthoni tevékenységük nagy részét. Azt viszont nem írja a felmérés, hogy mit jelet az egyéb munka, de rendkívül sok energiát emészthet fel, mert bevásárlásban, főzésben, mosásban és vasalásban is utolsók vagyunk. Naponta egy perc húsz másodpercet mosunk, illetve vasalunk.

Legalább marad időnk a tévézésre és videózásra, naponta kettő óra húsz percet ülünk a készülék előtt. Ebben a kategóriában Európa-bajnokok vagyunk. Igy a szabadidőnk ötvenegy százalékát el is használjuk.

A másik véglet a sport és a kultúra. A felmérés szerint bő negyed órát sportolunk naponta, holott legalább háromszor-négyszer ennyit kellene. Mozira, színházra, koncertre szabadidőnk egy százalékát áldozzuk. Mindkét területen utolsók vagyunk az Unióban.