Hogy az élő kapcsolatok működjenek
Munkálkodás
az értékrend és a hagyományok – a magyarság – szolgálatában
Jótékonysági akciók sorozatát hirdette meg tavaly ősszel a Rákóczi
Szövetség Soproni Csoportja és a Berzsenyi
Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum), amelyek célja három kárpátaljai
község iskoláinak megsegítése.
A jótékonysági akciók – koncertek, színházi produkciók,
kiállítások – ingyenesek, helyszínük a Líceum díszterme, ahonnan szerényen
elhelyezett befizetési csekket vihet magával az, aki támogatni szeretné
a kárpátaljai –kisdobronyi, nagydobronyi és tiszaárteleki – magyarokat,
úgy hogy adománya sorsa nyomon követhető, egészen a címzettekig.
A Rákóczi Szövetség alapszabályban megfogalmazott
célja – többek között – hogy folyamatosan tájékoztassa a hazai és a nemzetközi
közvéleményt a határon túli, különösen a szlovákiai, a csehországi és a
kárpátaljai magyarság életének eseményeiről, s ébren tartsa az érdeklődést
a kisebbségi magyarság sorsa iránt, segítse a kisebbségi magyarság oktatási,
kulturális és közművelődési tevékenységét, ápolja II. Rákóczi Ferenc emlékét
és kultuszát.
- Hogyan alakult a Rákóczi Szövetség és hogyan kapcsolódik a Soproni
Csoport tevékenysége a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumhoz?
- kérdeztük a soproni szervezet elnökét Tölli Balázst, a Berzsenyi
Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) megbízott igazgatóját.
- A szövetség már 1989-es megalakulását követő időkben sem csak elvi
alapú szervezet volt. Azokban az időkben, amikor az még nem volt annyira
egyszerű és természetes, szervezett programokkal – felvidéki kirándulásokkal,
kerékpártúrákkal – nagy számban mozgatott meg fiatalokat, és kiemelt közhasznúsága
által is igen erős szervezetként komoly pénzügyi támogatásokat juttatott
el a felvidéki kulturális csoportoknak. A sorra megalakuló helyi szervezetek
között, a soproni 1999 nyarán jött létre.
- Szoros a Rákóczi Szövetség Soproni Csoport és a Líceum kapcsolata
- A Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumhoz kapcsolódik a Rákóczi Szövetség
programjainak nagy része, amelyeket megelőzően is több, a szövetség által
szervezett programba kapcsolódott be iskolánk: a hagyományos történelmi
versenyekbe, kirándulásokba, kerékpártúrákba és a március 15-ei diákutazási
akcióba. Ez utóbbiak költségét a szövetség állta, azzal a feltétellel,
hogy a felkeresett felvidéki és később kárpátaljai iskolákban, településeken
március 15-ei, ünnepi műsort kell előadni. Két ilyen alkalmon is résztvettek
a berzsenyisek; akkor kerültek kapcsolatba három kárpátaljai település
– Kisdobrony, Nagydobrony és Tiszaártelek – iskoláival. A színtiszta magyar
falvakban a soproni vendégek még a felvidékinél is sanyarúbb körülményeket
találtak.
1999 őszén visszahívtuk kárpátaljai barátainkat
Sopronba, október 23-i műsort adtak elő. Megható volt hallani, hogy a dobronyi
középiskolások először beszéltek kárpátaljai 1956-os eseményekről, az meg
különösképpen, hogy ezt éppen itt Sopronban tették. Azóta többször is voltunk
Kárpátalján.
- A kapcsolatok lényege, hogy Kárpátalján és Magyarországon egyaránt,
mindig családok fogadják a gyerekeket.
- Fontosnak és jónak tartottuk, hogy diákjaink megtapasztalhatták,
közelről láthatták, hogy milyen Kárpátalján magyar iskolásnak lenni.
Az árvíz után egy-két hónappal voltunk Kárpátalján.
Ott azzal indult a reggel, hogy szivattyúzni kellett a pincéből a vizet,
utána egy kilométernél is többet gyalogolni az iskolába, vagy éppen a rozzant
iskolabusszal utazni, amely akkor indult, ha a gázolajra a szülők előző
nap összeadták a pénzüket. Kréta is akkor volt, ha összeadták a pénzt a
szülők. Az ottani körülményeket látva, úgy gondoltuk, hogy az iskolai könyvtár
létrehozásában, gyarapításában tudunk segíteni. Négy olyan nagyobb akciónk
volt (a Kölcsey Alapítvánnyal együtt is), amelyek során, Sopronban – könyvtártól,
könyvkereskedőktől – gyűjtött, több tízezer könyvet vittünk a kárpátaljai
három település iskolai könyvtárába, amelyek az esetek többségében azonosak
a község könyvtáraival.
- 1999-ben ösztöndíj-akciót is indítottak.
- Minden évben a kilencedik évfolyamra az ottani szervezet ajánlása
alapján, a nagydobronyi iskolából felveszünk egy-egy diákot a Líceumba.
Évi háromszori útiköltségét, kollégiumi tartózkodásának, tankönyveinek
költségét állja közösen a Rákóczi Szövetség és Líceum. A távolról érkezett
diákot az osztályközösség, befogadja, őt hétvégeken az osztálytársak gyakran
meghívják magukhoz.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek az élő kapcsolatok
működjenek. A Kárpát-medencei magyarságról, a határon túl élőkről, arról,
hogy ők is a magyar nemzet részei mindenki fontosnak tartja beszélni, szerintem
a személyes kapcsolatokon múlik, hogy ez tettekben is megnyilvánul-e vagy
sem. Ehhez – a személyes kapcsolatok építéséhez – szeretne hozzájárulni
a szövetség helyi csoportja és a líceum.
- Folyamatosan vannak közös programjaik
- Résztveszünk a kárpát-medencei magyar tannyelvű gimnáziumok történelmi
versenyein, amelyen nyáron egy pozsonyi iskolával közösen nyert a csapatunk.
Szeretnénk nyitni az egyetem felé: jelenleg éppen a Füleki Célalappal
és a Rákóczi Szövetség füleki csoportjával van az iskolánknak kapcsolata, azzal a felvidéki
alapszervezettel, amely a legközelebb van Selmecbányához. Közismertek a
soproni egyetem és Selmecbánya kapcsolatai. A legaktuálisabb programjaink között
szerepel egy március 15-i felvidéki, selmeci út, amennyiben a központi
szervezettől támogatást kapunk erre. Ugyanakkor májusban pedig, 3-4 napra
újra kárpátaljai gyerekeket szeretnénk Sopronban fogadni.
- Az ilyen jellegű akciókra mindig is áldozott a Líceum, de a támogatókra
is mindig számít.
- Vendégeink családoknál fognak lakni, de ahhoz, hogy idejöhessenek,
és hogy a környéket is megmutathassuk nekik – az autóbusz-, vonatköltség
finanszírozására – forrásokat kell találnunk. A jótékony célú kulturális
rendezvényeken is folyik be pénz, de támogatást mindig jó szívvel fogadunk. Jelenleg a májusi csoport fogadására, akár jóltartására várunk köszönettel
bármilyen segítséget, ami mindenképpen "megtérül": ha valaki például Munkácsot
szeretné megnézni, az legalább 3-4 olyan telefonszámot kap, amelyek mindenképpen
biztonságot jelentenek egy ilyen úton.
- A soproni csoportot támogatónknak tudniuk kell, hogy – sok országos
működésű közhasznú szervezettel ellentétben –, a Rákóczi Szövetségnél,
a helyi program támogatására adott összeg, vagy bármely más adomány biztosan
a helyi szervezethez jut.
- A Sopronból Kárpátaljára szervezett utak során mindig nagy – ruhákkal,
tanszerekkel, térképekkel és könyvekkel teli – utánfutó szalad a busz után.
Bár az adományok kijuttatása mindig kalandos, de mindig célba ér. A
legutóbbi, decemberi szállítmányt is nagy örömmel fogadták a három községben.
Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Rákóczi Szövetség
Soproni Csoportja és a Líceum akciói során mindenki pontosan tudja, hogy
az adománya hova megy, kihez jut. A közvetlenség és a személyesség jellemzi
nem csak a helyi szervezet, de az egész rendszer munkáját. A kapcsolat
pedig kialakulása óta folyamatos, még akkor is, ha a kárpátaljaiak ideutazása
néha nehézségekbe ütközik: nincs mindenkinek útlevele, amelynek megszerzése
nem kevés pénz.
-
Nem kevésbé fontos a közvetlen kapcsolat során szerzett tapasztalatok komoly,
nevelő hatása.
- Azt pedagógusként különösen értékesnek tartom, hogy a magyarországi,
a soproni, városi gyerekek a fogyasztói társadalom lendületével az ottani
mindennapi életvitel körülményeit megtapasztalva felfedezhetik és megérthetik,
hogy a mostohább körülmények között élők élete is lehet értékekben gazdag.
A szegénység nem érték-nélküliséget jelent. Nekünk mindenképpen az egymás
iránti felelősséget és segíteni-akarást, az ajándékozás örömét és kultúráját
segít megtanítani és megtanulni. Az, aki személyesen is átélt vendégként
egy olyan estét Kárpátalján, amikor nincs villany, tévé, "csak" a család
van együtt, belülről látva a helyzetet másképp gondolkozik, mint az, aki
kívülről felületesen ítéli azt meg. A szomorú, az elkeserítő oldala mellett,
diákjaink felfedezik azokat az értékeit is annak a világnak, amelyek minálunk
már nincsenek meg; megérzik valaminek az ízét, meglátják a lényegét, és
ez a tény, amely szavakkal nem, csak a személyes tapasztalás által érthető
és értékelhető, bármely nevelő óránál többet ér.
Ez is az iskola feladata, hogy egy biztos, jól meghatározható
értékrendet, az évszázadok során kialakult hagyományokat közvetítse és
erősítse. Ezért tartozik össze a Rákóczi Szövetség és a Berzsenyi Dániel
Líceum tevékenysége, mert azonos értékrend szerint gondolkodunk és a közös
munkánk során ebben egymást erősíthetjük.
- Hogyan végzi munkáját a Rákóczi Szövetség Soproni Szervezete?
- A helyi szervezetnek több fontos közéleti személyiség is tagja. Munkánkkal
– az évi több mint tizenöt rendezvénnyel – szeretnénk minél inkább jelen
lenni a köztudatban. Az iskolán keresztül a rendezvényeink sokakhoz eljutnak,
többeket megmozdítanak. A Rákóczi Szövetségnek Felvidéken, Kárpátalján
és most már Erdélyben is több mint hatvan helyi szervezete van.
Ővelük és minden velünk – értékrendünkkel és céljainkkal – egyetértővel
együtt, folyamatosan munkálkodunk a határon túl élő magyarság – és ezzel
együtt természetesen az összmagyarság – sorsának jobbítása érdekében.
Tóth Éva
Kapcsolódó anyagok:
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4486
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4361
http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4841
Fotók: Rákóczi Szövetség honlapja
|