Terror Háza múzeum: az eredeti ötletadó: dr. Szájer József volt

- Február 24-én nyitotta meg kapuit a Terror Háza múzeum az Andrássy út 60. szám alatt. A nyilas-keresztes és a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító múzeum létrehozásának alapötlete dr. Szájer Józsefé, akit az ötlet indíttatásáról, megszületéséről és kivitelezéséről kérdeztünk.
- Részben valóban igaz az, hogy az én ötletem volt a múzeum létrehozása, bár igazából azon csodálkoztam, hogy ez nyolc-tíz éven keresztül senki másnak nem jutott eszébe. Az Andrássy út 60. Magyarországon fogalom, hiszen mindenki tudja, aki az előző rendszerben élt, és vannak tapasztalatai vagy tanulmányai a nyilas időszakról, illetve az ötvenes évekről, hogy az Andrássy út 60. az ország legszörnyűbb épülete volt. Pár évvel ezelőtt újraolvastam Faludy György A pokolbéli víg napjain című könyvét, amelyben egy egészen hosszú fejezet foglalkozik azzal, hogy mi történt vele az Andrássy út 60. pincéjében, hogyan vallatták, verték őt ott; nagyon megrázó része ez a műnek. Az épületet magát, amely szépen belesimult az Andrássy út szép polgárházai és palotái sorába én addig nem láttam. Egy vasárnap délután elmentem és megnéztem a családommal, hogy melyik is ez az épület, amelyben akkor különböző, használaton kívüli, lakatlan hivatalok, irodák voltak. Arra gondoltam, hogy ennél hitelesebb hely arra, hogy a nyilas és a kommunista diktatúrák áldozatainak emléket állítsunk nem lehet. Ezután indult el a munka. A múzeum kivitelezése már nem az én dolgom volt.

- Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette, hogy erre a múzeumra nem azért van szükség, hogy a fiatalok a félelemről és a megaláztatásról személyes élményeket szerezve megborzongjanak, hanem azért hogy tudják azt, hogy mit álltak ki az előttük járók. Mennyire megdöbbentő a benti látvány?
- Azokat a szörnyűségeket, amelyeket nők és férfiak ellen elkövettek ebben a házban a két diktatúra különböző tisztségviselői, titkosszolgálati emberei, naturálisan nem is lehet bemutatni. Nem is az a cél, hogy ezeket naturális formájukban mindenki láthassa. Viszont láthatnak a látogatók számos interjút, visszaemlékezést arról, hogy mi történt ebben az épületben. Visszaemlékezéseket arra, hogy mit jelentett a nyilas rémuralom, illetve a kommunista korszak Magyarország és a magyarok életében. Mindezt hitelesen, érhetően. Én, magam kétszer láttam a kiállítást: nagyon megrázó élmény volt, mint már említettem nem a naturálisan bemutatott élmények miatt, amiről szó sincs, hanem megrázó volt egyáltalán végigkísérni és átélni azt a folyamatot, ahogyan egy országban lehetséges volt az, hogy ilyen szörnyűségeket elkövessenek. Az ember azzal a meggyőződéssel jön a múzeumból ki, hogy ilyen többet nem történhet meg. Éppen ezért azt gondolom, hogy lélekben erősít minket, magyarokat abban a múzeum, hogy Magyarországon ilyen többet nem következhet be. Abban a tudatban is megerősít a kiállítás, hogy ilyen nem is következhetett volna be Magyarországon külföldi hadseregek támogatása nélkül.

T. A.- T. É.

Kapcsolódó anyag: http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4893