|
Emlékezés
a trianoni békediktátum 82. évfordulójára
- Azokhoz a nem is régmúlt időkhöz képest, amikor említése is veszélyes
volt, ma már szabad Trianonról beszélni - hangsúlyozta beszédében dr. Szabady
Balázs azon a megemlékezésen, amelyen a gyászos emlékű trianoni békeszerződés
évfordulójára a MIÉP Soproni Szervezete kezdeményezésére létrehozott Trianon-dombon
került sor.
Varga Tamás Gyóni Géza Dögmadarak versét szavalja
2001. december 11-én ünnepélyes keretek között tették
le annak az emlékműnek az alapkövét, amely hatvannégy sziklatömb – Magyarország
történelmi vármegyéi – által közrefogott, az ide elzarándokolók által hozott
maréknyi földből épülő dombból áll majd. A kör közepére kettős keresztet,
és körbe magyar királyok szobrait tervezik az emlékmű kigondolói.
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátumra való
emlékezés egyben alkalma volt az első három – Győr, Sopron és Moson Vármegyét
jelképező –sziklatömb– felszentelésének.
- Ma is vannak, olyanok, akik igyekeznek Trianont a történelemkönyvekbe
száműzni és olyanok is vannak, akik magát a történelmet is szeretnék száműzni
a gondolatokból - jelentette ki a megemlékező, pedig Trianon emlékezete
nem csak történelmet és múltat jelent. Trianon igazságtalanságára való
emlékezés nélkül jövőnk sincs - mondta Szabady Balázs. - Emlékeztető
és figyelmeztető Trianon a jövőre nézve, hiszen Trianon 1920 óta is folytatódik
a nemzet fokozatos önfeladásaiban és folyamatos visszavonulásaiban.
- Az a magyar, akinek Trianon fáj. - jelentette ki Visi Ferenc,
a TrianonTársaság alelnöke, aki az I. világháborút lezáró, Magyarországot
igazságtalanul sújtó döntést következményeiről szólva szenvedésről, megpróbáltatásokról,
hontalanná tett milliókról, ma is vérző lelki sebekről beszélt, kijelentve,
hogy akik ezt nem érzik, azok nem érdemlik meg, hogy a magyarsághoz tartozóknak
mondhassák magukat.
A nemzettudat, a magyarságtudat, a közösségtudat kialakításának és megőrzésének
fontosságáról is beszélt az elnök, hangsúlyozva, hogy az igaz történelem
tanításával a nemzeti tudat erősítésével kell az utánunk jövő nemzedéket
az igazság oldalára állítani, azért, hogy Európán is számon kérhessük Trianont.
- Az anyaországnak pedig az összmagyarság érdekét kell képviselnie,
ellenkező esetben árulást követ el A bölcsek tudásán, a bátrak vitézségén,
a hatalmasok igazságosságán és az igazak imádságán nyugszik a haza - jelentette
ki.
Dr. Grespik László magánemberként vett részt
a rendezvényen. A jelenlévőkhöz szólva gyásznapnak nevezte 1920. június
4-ét, a világtörténelem számára is szégyenletes eseménynek a trianoni döntést.
A minőséget magában hordozó másság tiszteletének fontosságát hangsúlyozta,
abban az összefüggésében, amelyben a másság a nemzeti értékek tiszteletét
jelenti. Egy 1999-ben megjelent írásából idézve a trianoni kényszer vitatandóságáról
szólt. Kifejtette: A nemzetközi közjog gyakorlat ismer olyan jogeseteket,
mikor néhány évtized alatt egy ország elbirtokol egy területet a szomszédos
országtól, de irányadó az "emberemlékezet óta való" birtoklás az elbirtoklásnál.
Ezen kifejezés tartalmát egy konkrét ügyben 99 évben határozta meg a bíróság.
Márpedig 1920+99=2019…, tehát, még 20 évünk van a trianoni békediktátum
minden célszerű és üdvös eszközzel való vitatására, hatályon kívül helyezésének
kezdeményezésére. Ilyen jogi eszköz volna, ha a nemzetközi bíróság előtt
kül- és belpolitikai egyeztetések után, a politikai és népakarat egységével
Magyarország előterjesztené igényét, pl. az elbirtoklás meg nem történtére,
a semmisségre, a kényszerre, a fenyegetésre, a nemzetközi jogi helyzet
utólagos jelentős megváltozására, természeti egységességére hivatkozással.
Mindehhez szerencsés kül- és belpolitikai helyzet és véghezvivő emberek
is kellenek.
Hangsúlyozta: természetesnek kell vetetni a világgal a trianoni kényszer
tarthatatlanságát. Abnormális az, hogy ha valaki felveti a trianoni döntés
kulturált, békés és igazságos revizíójának kérdését rögtön támadások érik
bel- és külföldön. A szent-korona eszme az, amelynek az aktualizálásával
Magyarország eredményt érhetne el a trianoni kényszerrel szemben, jelentette
ki a szónok, aki szólt az európai államok Magyarországgal szembeni akkori
és mai felelősségéről is.
Az első, Trianon-dombon helyet kapott vármegyék sziklatömbjeinek felszentelését
megelőzően dr. Eőri Teréz Juhász Gyula Trianon című versét szavalta
el.
té
Kapcsolódó cikk, amelyben Juhász: Gyula Trianon című verse is olvasható:
"Amíg magyar
lesz és emlékezet" - a trianoni békediktátum évfordulóján
2002. jĂşnius 05., szerda 02:59
|
