Dr. Csatkai Endre 1937-ben “A soproni utcanevek történetéhez” c. dolgozatában írta a következőket: “Idegenből közibénk szakadt új polgártársak nem egyszer elcsodálkoznak némely utcanevünkön és megragadják a legelső kínálkozó alkalmat, hogy az újságban megváltoztatásukra javaslatot tegyenek. Nem ismerhetik még az évszázados hagyományt, amelyen csorbítani elődeinknek nem jutott volna soha eszébe, és elhalt nagyjaink emlékét azzal kívánják sebtiben megörökíteni, hogy eltöröljenek sokkal régebb, szinte már csupán a szerény utcanévben élő emléket.”

,,A hagyomány tisztelete, nagy helyismeret, történeti tudás, nyelvérzék kell, amit egyes esetekből tán dolgozatom folyamán kiviláglik, az utcanevek helyes kiválasztásához. Az utóbbi 10 év alatt  – írta tovább, a Soproni Szemle 1937. évi 1-es számában – legalább is száz új utcanévvel gyarapodtunk. Ezekről bízvást elmondhatjuk, hogy a fenti követelményeknek mindannyian megfelelnek.”

Akkor bizony senki nem gondolt arra, hogy a Várkerület nevét Lenin körútra; a haza bölcséről (1876. körül) elnevezett Deák teret pedig Sztálin térre ill. Május 1. térre “keresztelik át”, hogy csak a legkirívóbb esetet említsem.( R.F.) Egy-egy utcanévről oldalakat lehet írni, de amikor tömören fogalmazva néhány érdekes elnevezést, történetet írok le, az a nagyközönségnek szól, és nyilván nem azoknak a kutatóknak, szakembereknek, akik ezzel foglalkoznak. A cél a figyelem felkeltése a város és környéke iránt.

A Soproni Ász-ban a tárgyhoz kapcsolódó megjelent cikket néhányan spontánul így méltatták, hogy “jé”! Ezért az egy, rácsodálkozó, szóért is érdemes ezt folytatni, azok segítségével is, akik nagyobb, pontosabb helytörténeti ismerettel rendelkeznek. Sopronban sokan vannak ilyenek. Amennyiben az újságolvasó érdeklődését ezúton sikerült felkelten, az előbb-utóbb nyilván többet szeretne megtudni városáról, és keresni fogja a szakkiadványokat is.

Az ismertetésnél elkerülhetetlen, hogy ne említsem meg a német behatást, ami hozzátartozik Sopron város történetéhez. Ez azért is fontos mert, ha a magyar elnevezéseket nem az eredeti formában fordítjuk vissza (német nyelvű útikalauzban), az teljesen más értelmet kap. Utalok itt a Festőközre. Németül Färbergässchen (Färbergasse) és nem Malergasse. A Färberei kelmefestést jelent, ami mond valamit az idelátogató turistáknak. Az Ikva patak közelébe telepedtek le a kelmefestők.
Ellenkező példa is van erre. A határ menti Asztalfőből “Urak asztala lett”, amit az osztrák elnevezésű Herrentisch-ből fordítottak magyarra. Ezen az alapon az elcsatolt Somfalva (ma Schattendorf) Árnyékfalva lenne.

Anger-rét
Anger (Mohl Adolf szerint) német szó, és jelentése szerint bekerített helyet jelent, régente a város felé földsánccal volt megerősítve. Itt táboroztak hajdan a törökök, tatárok és a kurucok is. A mai értelemben mezőt, legelőt jelent és így kapott a városi rét Anger-rét nevet.

Balfi utca
Németül Schlippergasse (Schrippergasse, Schrypergasse). Nevét a közeli Balf, régen Farkasd néven említett községtől vette. A Baboti- kapu neve is Schlippertor volt. A Schlippe szó többek közt szűk utcát, sikátort is jelent, és valószínűleg ezért nevezték a Balfi utcát németül Schlippergasse-nek.
 

Baross út (Bahnhofstrasse)
Baross Gábor “vasminiszter” nevét viseli. 1908-ig Indóházút-nak nevezték

Csatkai Endre utca
Korábban Múzeum utca illetve Képezde utca (Seminargasse) volt. Az utcában levő evangélikus tanítóképzőről nevezték el. Amikor a romos épületet lebontották “gödör” néven vált ismertté. A közelmúltban lakóépületek hosszú sorát építették oda. 1907-1927-ig “VIII. Frigyes dán király-utca” volt a neve. A király, a múzem épületében lakó lányát több izben (1875-1906) meglátogatta.
 
 

Egeredi út
Első ízben, 1284-ben, IV. László oklevelében említik. Növénynévből (egerfa) lett helynév.

Előkapu (Vorderes Tor)
Közelében (városháza déli oldalán), állt a Nepomuki Szt. János kápolna, amit a jelenlegi városháza építésekor lebontottak és a Lőverekben újból felépítettek.
 
 

Erzsébet-kert (Neuhof)
1763-ban került a városhoz, ahol malátagyárat építettek és tavat létesítettek. Korábban itt zenepavilon is volt.
 
 

Fegyintézet (Kőhida)
1876-ig cukorgyár volt.
 

Fegyvertár utca (Zeughausgasse)
Régebben a Hátsókapu (Müller Paulin utca) torkolatáig terjedt. A magyar nevével, Dr. Csatkai Endre 1846-ban találkozott először.
 

Festőköz (Färbergässchen)
A környéken lakó posztósok, kelmefestők az Ikva patakban áztatták a festett gyapjút, és ezért kapta a kis utcácska a Festőköz nevet.
 

Fő tér
A tér korábbi nevei: Főpiac, Városház tér, Ferenc József tér, Szentháromság tér, (Beloiannisz tér).
 

Hátsókapu (Hinteres Tor, Hinterntor)
Amikor 1836-ban a magyar Alsókapu nevet kapta, a Hátsókapu már le volt rombolva. A Várkerület felőli oldal mellett volt a zöld torony, ami az 1676. évi tűzvészkor elpusztult. A XX.sz. elején Müller Paulin utcának hívták, aki kereskedő, kamarai elnök és kir. tanácsos volt. (Itt volt a “Standjuk” a pemüller (P.Müller)huszároknak. Így nevezték a soproniak a fémszámmal ellátott, huszárcsákószerű piros sapkát viselő hordárokat.)
 

Ikva
A patak régi magyar neve Merenye. Az Ikva név valószínűleg névátvitel, mert Ikvának egy területen keresztül folyó patakot neveztek (Sopronon átfolyó patak). A középkorban Spittelbach néven fordul elő.
 

Jezsuita-kert
Ennek nevezték a Patak utca mögötti térséget. A XVII. században a kőfallal bekerített kert a Jezsuita rend tulajdona volt.

Macskakői utca (Katzenstein)
Fertőrákos és Fertőmeggyes közt elterülő erdőben volt Macskakő (rabló) vára. Erről nevezték el az utcát. A várban és környékén - a XV. században - cseh husziták garázdálkodtak.

Pócsi utca
“Pócs” vagy régi magyar szó és vizenyős, mocsaras helyet jelent, vagy török jövevényszó. A németek átvették a pócs szót és ebből lett a Potschy-Gasse. Eredetileg a Kurucdombot is Potsch-nak (Pócsidombnak ) nevezték
 

Várkerület (Grabenrunde)
 

1869-ig a Színház utca is e néven van megjelölve. A Várkerületnek azt a részét, amely a Festőköztől az Ikvahidig a páros számú házak mentén van, a “Kovács-utca” (Schmiedgasse), 1400.évi oklevélben e néven van említve. Az Ikvahídtól az Ötvös utcáig terjedő részt “Kocsmaszer” (Wirthausgasse), innen a Széchenyi térig eső részt “Szénatér” (Heuplatz) névvel jelölték, míg a Festetich- és Festőköz között lévő házsornak “Kőkapú” (Steinthor) volt a neve. Abban az időben a Színház utca elejét (1-15; 2-10. sz.) “Halpiacnak” (Fischplatz-nak) nevezték. Ott árulták a Fertőről hozott halakat. (A Színház utcát 1914-ben Ferenc Ferdinánd utcának nevezték el a sarajevói merényletnél áldozatul esett trónörökös emlékére).

Városház utca
Régebben, a városháza mögött megbúvó házakról a Háromház tér-nek (Dreihäuserplatz) nevezték.
 

A városháza mögött (az ásatások helyén) állt a Városi mozi. (Igazgatója a soproniak egyik legendás hírű büszkesége, Dr. Friedrich Károly volt, aki egy élet munkájának elismeréséül,1970-ben Pro Urbe díjat kapott.

Az utcák régi elnevezésével kapcsolatban nyilván vannak még fehér foltok, amelyek felderítése a kutatókra vár; reméljük, írásunkkal olvasóinknak kedvet adtunk hosszabb soproni, szemlélődős, a város múltját az utcáin, házain keresztül is kutató sétákhoz.

Reischl Ferenc

A fotók a Soproni KépIndex, valamint a Sopron Műemlékváros CD-ROM  képanyagából valók.