CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. jĂşlius 16., kedd, Valter napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Sopron 1848-a

    A Soproni Tudós Ismeretterjesztő Társaság szervezésében Sopron és SopronVármegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban címmel ifj. Sarkady Sándor tartott előadást abban az épületben – a Széchenyi palotában – amelynek erkélyéről gróf Széchényi János a pozsonyi diétáról magával hozott a felirati javaslat pontjait március 15-én délután 5 óra tájban a több ezres tömegnek felolvasta. .
    
    A város sajátos földrajzi fekvése – Bécs közelsége – nemzetiségi összetétele – a városlakók többsége németajkú volt – nem kedvezett annak, hogy Sopron jelentős szerepet játszhasson a forradalmi eseményekben.
Hősi képek helyett, tényeket közölt az előadó, olyanokat, amelyek a helyi körülmények között, a kisváros életében mégis hősi tettek voltak.

    Geiger, a Michel és a Bruckner krónikái, a tanácsi jegyzőkönyvek, a kortásak feljegyzései, a korabeli napisajtó alapján végzett kutatásai nyomán idézte fel 1848. soproni eseményeit a történész-könyvtáros, akinek előadásából kiderül, hogy a soproni forradalmi eseményekre nem a budapesti, és nem is a bécsi, hanem a pozsonyi események hatottak.
    A nemzetőrség egy nap alatt az ,,összetrombitált" polgárőrségből alakult meg, úgy, hogy az elején még mindenki szabadon beléphetett abba, később már vagyonyi cenzus szabályozta a nemzetőrség létszámát. Így Sopronban már 1848 március 16-án megkezdődik a nemzetőrség szervezése.A Geiger krónika arról is szól, hogy a líceum diáksága fáklás felvonulást rendezett.

    Az 1848 kapcsán kialakult sztereotípiákhoz képest Sopron akkoriban 80-85 százalékig német ajkú polgársága magyar érzelemmel áll a forradalom mellé, ami ellentmond azoknak az állításoknak, hogy Sopron nem sokat tett a '48-as szabadságért. Igaz a nagy és ismert csaták színhelyei Soprontól távol estek, és hogy a soproni polgárságól és nagykereskedőkból álló nemzetőrség majdnem Bécsbe indult golyót és fegyvereket vásárolni.
    Az 1848 kronológiájának ismertetése során ifj. Sarkady Sándor olyan párhuzamos eseményekre is felhívta a hallgatóság figyelmét, mint az 1848 áprilisi diákmozgalom, amely során a reformokat követelő líceumi diákoknak a tanári kar válasza is hamarosan megérkezett.

    Szemléletes előadásban szólt a történész arról is, ahogyan a soproni nemzetőrök, amikor szükséges volt, a haza védelmére keltek, önkéntesen jelentkeztek a délvidéki  szolgálatra.
    Érdekes színfoltja a soproni nemzetőrség tevékenységének az a tény is, hogy számos adat utal arra, hogy idény idején a szőlősben, kertekben elvégzendő munka hogyan fért meg (néha bizony elsődleges volt) a kiképzések mellett. A város egyébként nemzetőrségét mindennel ellátta.
    Arra vonatkozólag is adatokat talát a kutató, hogy 1848 október közepétől már megkezdődik a hadijavak kimentése a vársból. 640 lőfegyvert éppen Komárom várába indítanak.

    1848 december 16-ával Sopronban véget ért a forradalom.
    A városon a történelem túllépett. Ott ahol elsőként alakult meg a nemzetőrség, a történelem kényszerűsége foltán először is szűnt meg. De Sopron fiai még ezt követően is sokáig küzdöttek az ország számos pontján, egészen a világosi fegyvrletételig.

    Mennyire ismertek ezek a tények?
    Az 1848 körüli, már említett sztereotípiák mellett az a településeken külön-külön történtek méltatlanul a háttérben maradnak, főleg ha nem kapcsolódnak a vidékhez, a városhoz győtes csaták, hangzatos hőstettek.
    Ezért fontos, hogy ki-ki a maga szűkebb környezetében felkutassa a nagy történelmi események közvetlen és közvetett történéseit hatását.
    El tudjuk-e képzelni, mi játszhatott le a soproniak lelkében 1848 deceber 29-én, akkor, amikor kiadatott a rendelet, hogy minden toronyra, köztük a Tűztoronyra is fel kell húzni a császári lobogót.
    Ifj.Sarkady Sándor a forradalomban szerepet játszó soproniak között szólt Pfeiffer Péterről, Kolbenheyer Mórról, Müllner Mátyásról, Kropf Endréről, Krenosz Endréről és Rupprecht Mihályról. Méltatta a muraközi harcok hőse, Ihász Rudolf, és Mumann Sámuel tetteit. A Berzsenyi Dániel Gimnázium és Líceum belső udvarának falán 1998 óta emléktábla áll: Murmann Sámuel (1817– 1849) a szabadságharc mártír őrnagy, volt licista diák emlékének, és Ifj. Sarkady Sándor azt is örömmel fedezte fel, hogy már utca is viseli a kivégzett soproni hős nevét.
    A Líceumba vezető útja során – mondta hallgatóságának az előadó – felkeresi Murmann emléktábláját. Nagyon szeretné, ha azon  friss koszorút találna...

 
( Ifj. Sarkady Sándor Sopron 1848-as eseményekkel kapcsolatos kutatásait  A SOPRONI NEMZETŐRSÉG 1848 - ban, 1998-ban megjelent könyvében tette közzé.)


Kapcsolódó cikkek, anyagok:

Ifj. Sarkady Sándor: 1848 - Soproni kronológia

További soproni vonatkozású írások az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiről:
Dr. Csatkai Endre 1848
A Soproni Szemle 1948 soproni vonatkozású anyagai
 Ifj: Sarkady Sándor: Sopron - 1848

A Soproni Nemzetőrség 1848-ban A VÁRhely könyvek negyedik kötete



2004. március 16., kedd 21:56


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület