Hajdanán, amikor annak a módját még igazán megadták, a hét gombócnappal kezdődött: zsemle-, vagy babgombóc került a poncichterek asztalára; aztán következett a keddi zöldségnap paradicsomoskáposztával vagy savanyúkáposztával. Szerdán, a stercnapon lisztes-, babos-, krumplis-stercből állt a fő étkezés, csütörtökön, a zöldségnapon rakott káposzta vagy rakott krumpli, pénteken a tésztanapon pedig, darás babos, krumplis, vagy túróstészta került a terített asztalra. Szombaton a babnapon babnokedli leves, vasárnap a hús- és rétesnapon disznó-, borjú-, vagy marhahúst, desszertként pedig rétest tett a háziaszony a család elé.

Így volt hajdanán... fejezetcímmel kezdődik a recepteskönyv, amely a reformtáplálkozás divatos korszakában arról is szól, hogy még vannak olyanok, akik számára nem ismeretlen ízeket, zamatokat, illatokat idéz a felsorolás, és akadnak a poncichterek világát, vagy a környék étkezési szokásait kevésbé ismerők között olyanok is, akiknek a vidék jellegzetes ételei új, felfedezésre váró gasztronómiai élményeket tartogatnak.
Ezért kétszeresen is hiánypotló az Escort '96 Bt. két legújabb, az Ómama receptjei, illetve Omas Rezepte című kiadványa.

Krisch Magdolna: A Sopron és Környéke Német Kultúrklub több tagjának konyhája a receptek elkészítésének színterévé vált

A könyv szerkesztője, és egyben felelős kiadója, Krisch Magdolna Sopron és Környéke Német Kultúrklub elnöke a soproni és Sopron környéki németség körében nap mint asztalra kerülő ételek recepjeit gyűjtötte össze a kultúrklub tagjainak, a ,,Wirtschaftsbürger" családok hatékony közreműködésével, akik sokan, maguk is megsütötték-főzték azokat, azért, hogy szép felvételekkel is illusztrálhassák a kötetet.

A Corso étteremben tartott könyv- és gasztronómiai bemutató vendégei voltak a könyv létrehozói: klubtagok, családtagok, segítők

A kiadvány Levesek, Főételek, Édességek és Disznóölés fejezeteiben hatvannál több, garantáltan (évtizedek, évszázadok?) alatt kipróbált receptet gyűjt egybe, amelyeknek alapanyaga könnyen beszerezhető, az ételek könnyen elkészíthetők, és, ami a legfontosabb: mind nagyon finomak.
Krisch Magdolna a könyv mai ünnepélyes bemutatóján személy szerint is köszönetet mondott minden segítőjének, közöttük édesanyjának Göschl Teréziának, akinek a főztje természetesen, ma is a régi poncichter tradíciókon alapszik.

Az Ómama recepjei és annak a német nyelvű változata, az Omas Rezepte a közismert Escort- helyismereti, gasztronómiai sorozat 40. illetve 41 kötete, egy újabb értékes kiadvány, amely sokban segíti a különleges poncichter-világgal való ismerkedést.

Kóstoló Ómama recepjei szerint: pecsenye burgonyagombóccal, babsterccel, Fertői májraguval, amelyhez soproni Kékfrankos járt, desszertnek pedig babos-rétes.

S arról, hogy a poncichterségen, a Wirtschaftsbürger -ségen valójában mi értendő a mai könyvbemutatón Krisch András történész, levéltári kutatásokra alapozva szólt.
,,Ha a csak a szó értelmét nézzük, akkor olyan németajkú szőlőművesekről van szó, akik a szőlőskertekben a sorok között babot termeltek, A bab, ugyanis nem árnyékolta be a szőlőt, a szüretet sem zavarta és egy szintén nem elhanyagolható szempont: az így megtermelt bab után nem kellett semmilyen adót fizetni. Bár az ilyen fajta babtermelés az ország más vidékein is előfordult – például a somogyi német falvakban – ez mégis csak a soproni borvidék egyik jellegzetessége. Vagyis ez a kategória nem társadalmi, vagy vagyoni alapú, hanem egy a szőlőművelést kiegészítő tevékenység alapján kategorizál.
Ezeknek a kritériumoknak megfelelhetett az a személy is, akinek tulajdonában nem volt szőlőskert, csak bérelte és az is, aki komoly saját szőlő birtokokkal rendelkezett és a bortermelést főfoglalkozásként űzte." - fejtette ki Krisch András történész, aki előadásának szerkesztett változatát Borváros rovatunkban olvashatják.

T.É.