CyberPress.Sopron

Az Ikva vízminőségi kárelhárítási tervét

A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete a Győri Területi Szervezettel közösen rendezett előadóülést május 7-én a soproni MTESZ Székházban.

    Pannonhalmi Miklós a téma szakavatott ismerője és felelőse, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselője Az Ikva vízminőségi kárelhárítási tervét ismertette.
    Baross Károly üdvözlő bevezetőjében a kárelhárítás jogi előzményeiről – az 1972-es rendelet 1999-es korszerűsítéséről – a tervek felépítéséről (területi, üzemi) tartott tájékoztatót.
    A területi tervek közül kiemelte a helyi előadást és a térséget érintő Ikva menti kárelhárítási, jól felépített tervet.
    Pannonhalmi Miklós konkrétan utalt az 1972-től kidolgozott, érvényben tartott és 1999-ben korszerűsített kárelhárítási feladatokra, a felépítés részleteire.
    A jogi háttér között szerepel a megalapozó kormányrendelet, az osztrák-magyar határvízi egyezmény.
    A kárelhárítási terv vonatkozik az Ikva vízgyűjtőjére – Liget-, Sós-, Rák-, Ikva belterületi-, Arany-patak, Kardos ér, Hanság főcsatorna – a terv ennek részleteit tartalmazza.
    A vizsgálatokhoz meg kellett fogalmazni a hidrológiai jellemzőket, a víz mennyiségi és minőségi mutatóit. Ki kellett alakítani a mérő és ellenőrző állomások rendszerét.
    Ugyanakkor bevontak a tervbe 34 üzemet, melyeknek a szennyvíz kibocsátása meghaladja az 5 m³/h-t, vagy veszélyesnek ítéltetett.
    Végül a kárelhárítási eszközök fejlődéséről kapott tájékoztatást az érdeklődő hallgatóság.

Pannonhalmi Miklós kérdésünkre elmondta, hogy a terv elkészítése során felmérésre és feltárásra kerültek vízfogyasztás, vízfelhasználás szempontjából az Ikva vízgyűjtő területén lévő, a folyó vízminőségére potenciális veszélyt jelentő szennyező források: a szennyezőanyag kibocsátások, vagy tárolások. Feltárásra kerültek a hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok, az hogy milyen állapotban van most a vízfolyás, melyek azok az események, amelyek bekövetkeztével az Ikva vízminősége veszélyben lehet, illetve hogy milyen gyorsan vonul le a szennyeződés az Ikva egyes szakaszán.
A Ikva meghatározó a térség vízminősége szempontjából - hangzott el az előadáson. A tervezés célja – az elsődleges szempont – a megelőzés volt, a lehetőségek, potenciális veszélyforrások és helyek feltárása, azért, hogy a megfelelő intézkedéseket ott az üzemek meg tudják tenni.

Amennyiben rendkívüli szennyezés következik be az Ikván az igazgatóság megfelelő felszereléssel rendelkezik ezeknek az eltávolításához.
Pannonhalmi Miklós azt is bemutatta, hogy föltárták a mellékvízfolyásokkal kapcsolódó pontokat. A munkának ebben a szakaszában az osztrák kollégákkal is felvették a kapcsolatot, hiszen az Ikva és a vízfolyások egy része Ausztriából ered, ezért szükséges volt a velük való egyeztetés az Ikva kárelhárítási tervelkészítése során.
A soproni szennyvíztelep szennyezőanyag kibocsátása elég jelentés terhelést jelent az Ikva patakra nézve, de az előadó hangsúlyozta azt is, hogy mint köztudott, jelenleg éppen ezt a gondot is megoldó beruházás van folyamatban Sopronban.
A Vízügyi Igazgatóság megfelelő eszközparkkal és felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy bármilyen a vízminőséget és közvetlen a lakossákot érintő problémát eredményesen el tudjon hárítani.