Munkálkodás az értékrend és a hagyományok – a magyarság – szolgálatában
 

Jótékonysági akciók sorozatát hirdette meg tavaly ősszel a Rákóczi Szövetség Soproni Csoportja és a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum), amelyek célja három kárpátaljai község iskoláinak megsegítése.
    A jótékonysági akciók – koncertek, színházi produkciók, kiállítások – ingyenesek, helyszínük a Líceum díszterme, ahonnan szerényen elhelyezett befizetési csekket vihet magával az, aki támogatni szeretné a kárpátaljai –kisdobronyi, nagydobronyi és tiszaárteleki – magyarokat, úgy hogy adománya sorsa nyomon követhető, egészen a címzettekig.
    A Rákóczi Szövetség alapszabályban megfogalmazott célja – többek között – hogy folyamatosan tájékoztassa a hazai és a nemzetközi közvéleményt a határon túli, különösen a szlovákiai, a csehországi és a kárpátaljai magyarság életének eseményeiről, s ébren tartsa az érdeklődést a kisebbségi magyarság sorsa iránt, segítse a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységét, ápolja II. Rákóczi Ferenc emlékét és kultuszát.

- Hogyan alakult a Rákóczi Szövetség és hogyan kapcsolódik a Soproni Csoport tevékenysége a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumhoz? - kérdeztük a soproni szervezet elnökét Tölli Balázst, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) megbízott igazgatóját.
- A szövetség már 1989-es megalakulását követő időkben sem csak elvi alapú szervezet volt. Azokban az időkben, amikor az még nem volt annyira egyszerű és természetes, szervezett programokkal – felvidéki kirándulásokkal, kerékpártúrákkal – nagy számban mozgatott meg fiatalokat, és kiemelt közhasznúsága által is igen erős szervezetként komoly pénzügyi támogatásokat juttatott el a felvidéki kulturális csoportoknak. A sorra megalakuló helyi szervezetek között, a soproni 1999 nyarán jött létre.

- Szoros a Rákóczi Szövetség Soproni Csoport és a Líceum kapcsolata
- A Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumhoz kapcsolódik a Rákóczi Szövetség programjainak nagy része, amelyeket megelőzően is több, a szövetség által szervezett programba kapcsolódott be iskolánk: a hagyományos történelmi versenyekbe, kirándulásokba, kerékpártúrákba és a március 15-ei diákutazási akcióba. Ez utóbbiak költségét a szövetség állta, azzal a feltétellel, hogy a felkeresett felvidéki és később kárpátaljai iskolákban, településeken március 15-ei, ünnepi műsort kell előadni. Két ilyen alkalmon is résztvettek a berzsenyisek; akkor kerültek kapcsolatba három kárpátaljai település – Kisdobrony, Nagydobrony és Tiszaártelek – iskoláival. A színtiszta magyar falvakban a soproni vendégek még a felvidékinél is sanyarúbb körülményeket találtak.
    1999 őszén visszahívtuk kárpátaljai barátainkat Sopronba, október 23-i műsort adtak elő. Megható volt hallani, hogy a dobronyi középiskolások először beszéltek kárpátaljai 1956-os eseményekről, az meg különösképpen, hogy ezt éppen itt Sopronban tették. Azóta többször is voltunk Kárpátalján.

- A kapcsolatok lényege, hogy Kárpátalján és Magyarországon egyaránt, mindig családok fogadják a gyerekeket.
- Fontosnak és jónak tartottuk, hogy diákjaink megtapasztalhatták, közelről láthatták, hogy milyen Kárpátalján magyar iskolásnak lenni.
    Az árvíz után egy-két hónappal voltunk Kárpátalján. Ott azzal indult a reggel, hogy szivattyúzni kellett a pincéből a vizet, utána egy kilométernél is többet gyalogolni az iskolába, vagy éppen a rozzant iskolabusszal utazni, amely akkor indult, ha a gázolajra a szülők előző nap összeadták a pénzüket. Kréta is akkor volt, ha összeadták a pénzt a szülők. Az ottani körülményeket látva, úgy gondoltuk, hogy az iskolai könyvtár létrehozásában, gyarapításában tudunk segíteni. Négy olyan nagyobb akciónk volt (a Kölcsey Alapítvánnyal együtt is), amelyek során, Sopronban – könyvtártól, könyvkereskedőktől – gyűjtött, több tízezer könyvet vittünk a kárpátaljai három település iskolai könyvtárába, amelyek az esetek többségében azonosak a község könyvtáraival.

- 1999-ben ösztöndíj-akciót is indítottak.
- Minden évben a kilencedik évfolyamra az ottani szervezet ajánlása alapján, a nagydobronyi iskolából felveszünk egy-egy diákot a Líceumba. Évi háromszori útiköltségét, kollégiumi tartózkodásának, tankönyveinek költségét állja közösen a Rákóczi Szövetség és Líceum. A távolról érkezett diákot az osztályközösség, befogadja, őt hétvégeken az osztálytársak gyakran meghívják magukhoz.
    Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek az élő kapcsolatok működjenek. A Kárpát-medencei magyarságról, a határon túl élőkről, arról, hogy ők is a magyar nemzet részei mindenki fontosnak tartja beszélni, szerintem a személyes kapcsolatokon múlik, hogy ez tettekben is megnyilvánul-e vagy sem. Ehhez – a személyes kapcsolatok építéséhez – szeretne hozzájárulni a szövetség helyi csoportja és a líceum.

- Folyamatosan vannak közös programjaik
- Résztveszünk a kárpát-medencei magyar tannyelvű gimnáziumok történelmi versenyein, amelyen nyáron egy pozsonyi iskolával közösen nyert a csapatunk. Szeretnénk nyitni az egyetem felé: jelenleg éppen a Füleki Célalappal és a Rákóczi Szövetség füleki csoportjával van az iskolánknak kapcsolata, azzal a felvidéki alapszervezettel, amely a legközelebb van Selmecbányához. Közismertek a soproni egyetem és Selmecbánya kapcsolatai. A legaktuálisabb programjaink között szerepel egy március 15-i felvidéki, selmeci út, amennyiben a központi szervezettől támogatást kapunk erre. Ugyanakkor májusban pedig, 3-4 napra újra kárpátaljai gyerekeket szeretnénk Sopronban fogadni.

- Az ilyen jellegű akciókra mindig is áldozott a Líceum, de a támogatókra is mindig számít.
-  Vendégeink családoknál fognak lakni, de ahhoz, hogy idejöhessenek, és hogy a környéket is megmutathassuk nekik – az autóbusz-, vonatköltség finanszírozására – forrásokat kell találnunk. A jótékony célú kulturális rendezvényeken is folyik be pénz, de támogatást mindig jó szívvel fogadunk. Jelenleg a májusi csoport fogadására, akár jóltartására várunk köszönettel bármilyen segítséget, ami mindenképpen "megtérül": ha valaki például Munkácsot szeretné megnézni, az legalább 3-4 olyan telefonszámot kap, amelyek mindenképpen biztonságot jelentenek egy ilyen úton.

- A soproni csoportot támogatónknak tudniuk kell, hogy – sok országos működésű közhasznú szervezettel ellentétben –, a Rákóczi Szövetségnél, a helyi program támogatására adott összeg, vagy bármely más adomány biztosan a helyi szervezethez jut.
- A Sopronból Kárpátaljára szervezett utak során mindig nagy – ruhákkal, tanszerekkel, térképekkel és könyvekkel teli – utánfutó szalad a busz után. Bár az adományok kijuttatása mindig kalandos, de mindig célba ér. A legutóbbi, decemberi szállítmányt is nagy örömmel fogadták a három községben.
    Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Rákóczi Szövetség Soproni Csoportja és a Líceum akciói során mindenki pontosan tudja, hogy az adománya hova megy, kihez jut. A közvetlenség és a személyesség jellemzi nem csak a helyi szervezet, de az egész rendszer munkáját. A kapcsolat pedig kialakulása óta folyamatos, még akkor is, ha a kárpátaljaiak ideutazása néha nehézségekbe ütközik: nincs mindenkinek útlevele, amelynek megszerzése nem kevés pénz.

- Nem kevésbé fontos a közvetlen kapcsolat során szerzett tapasztalatok komoly, nevelő hatása.
- Azt pedagógusként különösen értékesnek tartom, hogy a magyarországi, a soproni, városi gyerekek a fogyasztói társadalom lendületével az ottani mindennapi életvitel körülményeit megtapasztalva felfedezhetik és megérthetik, hogy a mostohább körülmények között élők élete is lehet értékekben gazdag. A szegénység nem érték-nélküliséget jelent. Nekünk mindenképpen az egymás iránti felelősséget és segíteni-akarást, az ajándékozás örömét és kultúráját segít megtanítani és megtanulni. Az, aki személyesen is átélt vendégként egy olyan estét Kárpátalján, amikor nincs villany, tévé, "csak" a család van együtt, belülről látva a helyzetet másképp gondolkozik, mint az, aki kívülről felületesen ítéli azt meg. A szomorú, az elkeserítő oldala mellett, diákjaink felfedezik azokat az értékeit is annak a világnak, amelyek minálunk már nincsenek meg; megérzik valaminek az ízét, meglátják a lényegét, és ez a tény, amely szavakkal nem, csak a személyes tapasztalás által érthető és értékelhető, bármely nevelő óránál többet ér.
    Ez is az iskola feladata, hogy egy biztos, jól meghatározható értékrendet, az évszázadok során kialakult hagyományokat közvetítse és erősítse. Ezért tartozik össze a Rákóczi Szövetség és a Berzsenyi Dániel Líceum tevékenysége, mert azonos értékrend szerint gondolkodunk és a közös munkánk során ebben egymást erősíthetjük.

- Hogyan végzi munkáját a Rákóczi Szövetség Soproni Szervezete?
- A helyi szervezetnek több fontos közéleti személyiség is tagja. Munkánkkal – az évi több mint tizenöt rendezvénnyel – szeretnénk minél inkább jelen lenni a köztudatban. Az iskolán keresztül a rendezvényeink sokakhoz eljutnak, többeket megmozdítanak. A Rákóczi Szövetségnek Felvidéken, Kárpátalján és most már Erdélyben is több mint hatvan helyi szervezete van.
Ővelük és minden velünk  – értékrendünkkel és céljainkkal – egyetértővel együtt, folyamatosan munkálkodunk a határon túl élő magyarság – és ezzel együtt természetesen az összmagyarság – sorsának jobbítása érdekében.

Tóth Éva
 
 

Kapcsolódó anyagok:           http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4486
                                              http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4361
                                              http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4841

Fotók: Rákóczi Szövetség honlapja