A Páneurópai Piknik - ma
Tizenhárom éve már annak, hogy Sopronpusztánál "pár tucat civil, amatőr szervező, amatőr politikus áldozatos és a naivitásig jóhiszemű tevékenysége eredményeképpen" rés keletkezett a hírhedt vasfüggönyön.

    A tizenhárom év alatt megemlékezések, vallomások, riportok, elemzések film kiállítás, konferencia és egy album "merevítette történelemmé" az eseményt, amely mindezek ellenére még mindig nem vált a magyar köztudat szerves részévé, holott, a vasfüggönyön 1989. augusztus 19-én ejtett rés, tovább szakadt, majd következményeképpen a berlini fal is leomlott.

    Azóta a helyszínen volt szervezők és az esemény jelentőségét felismerők minden évben megemlékeznek az 1989-es Páneurópai Piknikról. Mészáros Ferencet , a hajdani debreceni 89-es szervezőt az évforduló közeledtével kerestük meg.

- Puritán megemlékezést tartunk az idén – mondja Mészáros Ferenc, az 1989-es Páneurópai Piknik debreceni, ma már Sopronban élő szervezője.
    Augusztus 19-én – a hagyományokhoz híven délelőtt 11 órakor megnyitjuk a határáttörés eseményeit bemutató kiállítást a Pannónia Med Hotelben. Az előző évekhez képest, idén egy szerkesztettebb kiállítási anyagot mutatunk be, ugyanazt, amelyet tavaly szeptember 11-én Berlinben a magyar nagykövetség újranyitására állítottunk össze, és amely, azóta már Németország több városában is kiállításra került. A tárlat anyaga három példányban készült el: egyik a németországi, a másik a Terror Háza Múzeumban nyílt meg a közelmúltban, a harmadik lesz a soproni, amelyet Pozsgay Imre nyit meg és amely majd szeptemberben kárpát-medencei vándorútra indul.

    Az idei az évfordulós megemlékezés délután öt órakor a sopronpusztai áttörés helyszínén folytatódik.

- Az idén elmarad a fertőrákosi Barlangszínházban az Európa-koncert
- Nem politikai és nem anyagi okai vannak. Egyrészt a közelgő önkormányzati választások alkalmával senkinek sem szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy a rendezvényt kampánycélra használja, másrészt a Kulturális és Konferenciaközpont átadása körüli bizonytalanságok is beleszóltak a szervezésbe, ezért is döntöttünk úgy, hogy ez legyen a pihenés éve, jövőtől pedig főleg a tizenötödik évfordulóra koncentrálunk.

- Az eltelt tizenhárom év alatt a politikai széljárástól függően, volt néha tolakodás is a Páneurópai Piknik körül, de a tíz éves évfordulón, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány konferenciáját követően nagy vonalakban tisztázódott, hogy a piknik szervezésében kinek milyen szerepe volt. Volt idő, amikor a Piknik szervezőjeként nagyon szerényen háttérbe húzódott és nem is nagyon igyekezett előtérbe kerülni.
- Én nem tartoztam egyik politikai táborhoz sem. Az első három évfordulóra meg sem hívtak minket. Végül is megünnepelték valamilyen módon az évfordulót, én ezt úgy értékeltem, hogy a politikai érdekek akkor ezt úgy kívánták. Eljöttem akkor Debrecenből, láttam, mi történik, amit azért nem nagyon értettem, mert anyagi hasznot ebből senki nem húzhatott, inkább presztízsérdekek motiválhatták az akkori történéseket. A 10. évforduló után, elcsillapultak a hullámok. Minden pozitív esemény körül dúlnak csaták, ha ez az egész nem jól sikerült volna, akkor most mindenki a felelősöket keresné. A kudarc: árva gyerek, a sikernek viszont sok anyja és apja van.
    Voltunk néhányan, akik megszerveztük a rendezvényt, de az egészből semmi sem lett volna, ha nem sikerül az ügynek a védnököket megnyerni. Nyugati oldalon Habsburg Ottót, a hazai oldalon Pozsgay Imre, államminisztert, aki elég nagy hatalommal rendelkezett ahhoz, hogy a határ hozzáférhetőségének megszervezését segítse. Szükség volt Kozma atyára Budapesten, aki annak idején az NDK-menekülteket pártfogolta, kellett egy ember, aki ebbe az irányba küldte a határon való átjutásban bízó embereket. Nem csak a szervezőkön múlott, hogy ilyen szerencsésen sikerült a dolog

- Tény, hogy az 1989-es eseménynek vannak még feltáratlan momentumai, de az ötletet, és a szervezést illető alapvető kérdéseken már túlléptek
- Ma már inkább arra kell törekednünk, hogy mindenképpen megismertessük Magyarországgal, Európával és a világgal, azt, ami Sopronban 1989. augusztus 19-én történt.

- A történészeknek is lesz azért még feladatuk.
- Biztosan voltak a háttérben politikai mozgások, amiket sejtetni engedtek. A lényeg: megtörtént az áttörés. Innen számíthatjuk azt, hogy a nyugati határok megnyíltak és, hogy a szögesdrótot el kezdték bontani.

- Mennyire része a magyar köztudatnak a Páneurópai Piknik jelentősége?
- Döbbenetes, hogy még mindig milyen kevesen tudnak a sopronpusztai határáttörésről. Egy nem hivatalos statisztika szerint 100 japán ember közül 10 tudja, hogy mi történt Magyarországon 1989. augusztus 19-én, míg Magyarországon talán egy-két ember. Ezen a statisztikán szeretnénk javítani. 2004-ben lesz a tizenöt éves évforduló és várhatóan az ország EU-s csatlakozása időpontja is 2004 -re esik. Mérvadó politikusi és történészi körökben azt mondják, hogy a Páneurópai Piknik volt az első igazán demonstratív eseménye az európai egyesülésnek, ezért úgy gondoljuk, hogy a két eseményt össze kell kapcsolni.
    Talán igen alacsony szinten szerveződött a piknik, ez lehet az egyik oka annak, hogy a magyar köztudatba még mindig nem ívódott bele az esemény jelentősége. Akik a szervezés főirányát képviselték, azok nem voltak igazán elkötelezettek egyik politikai irányba sem. Ma sem azok. Már az elnevezés is vitákat szült. Habsburg Ottó, a védnök a Páneurópa Unió elnöke, ezért voltak olyan törekvések is, amelyek igyekeztek ezt a rendezvényt a Páneurópa Unió szervezésében létrejött rendezvénynek minősíteni, ezért nem véletlenül jelent meg a kis " i " betű a páneurópa szó mögött. Az igazság az, hogy a szervezők nem kötődtek sem a Páneurópa Unióhoz, és kizárólagos jelleggel egyetlen párthoz sem: Sopronban az akkor létező összes ellenzéki erő résztvett a szervezésben, Debrecenben pedig az akkor mozgalomként működő MDF.

- Sopronból milyen útvonalon indul el az augusztus 19-én nyíló vándorkiállítás?
- Magyarország és a Kárpát-medence több településére szeretnénk eljuttatni a kiállítást, majd 2004-ben a Páneurópai Piknik tizenötödik évfordulójára – 86 állomás után – a dokumentumanyag Sopronba érkezne vissza. December 11-én, a romániai forradalom gyújtópontjában, Temesváron mutatjuk be a dokumentumanyagot, majd Nagyvárad, Marosvásárhely helyszíneket követően a Felvidéken, Beregszászon is. Minden volt járási székhelyre szeretnénk a tárlatot elvinni. A gigantikus program célközönsége első sorban a gimnázium felsősei, azok, akiknek már nincsenek saját tapasztalataik azokról az időkről. Az alapítvány kiadásában megjelent Áttörés című albumot is terjeszteni szeretnénk, úgy gondolom, hogy a könyvnek minden magyar középiskolában helye van.

- Szerepel a Páneurópai Piknik a történelemkönyvekben?
- Nem hiszem, hogy lenne olyan történelemkönyv, amelyben a Páneurópai Piknik eseménye szerepel.
A Páneurópai Piknik egy pozitív történelmi esemény, amely Magyarországnak használ, és amelyre, nekünk magyaroknak büszkéknek kell lennünk. Fő dolgunk kell hogy legyen a Piknik Európa történelmébe ágyazott eseményeinek bemutatása.

EuRégió West/Nyugat Pannon Tanács alkalmával a Piknik színhelyén tett látogatáson
Ivanics Ferenc, megyei közgyűlési elnök (egykori szervező) Hans Niessl Burgenland Tartomány főnöke (balra) társaságában

- Ez a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány feladata?
- Ehhez kevesek az alapítvány eszközei; a városnak és az országnak is tenni kellene azért, hogy az 1989-ben Sopronpusztán történtek jelentőségükhöz mérten hangsúlyt és teret kapjanak a magyar történelemben. Idegenek mondták nekem, hogy Sopronnak két nagy marketingértéke van európai viszonylatban, az egyik Liszt Ferenc, a másik a Páneurópai Piknik, akik ez utóbbiról tudnak, csodálkoznak azon, hogy ezt nem igazán használjuk ki.

- A Páneurópai Piknik '89 Alapítványnak tehát még sok feladata lesz az elkövetkező két esztendőben.
- A tizenötödik évforduló közeledtével a vándorkiállítás szervezése mellett végre az áttörés helyszínén létrehozott emlékparkot is nagyobb tömeg befogadására – kiállítások, rendezvények szervezésére – alkalmas állapotba kellene hozni, hiszen azt szeretnénk, ha a hely zarándokhellyé válhatna. A területet közművesíteni kell, ellátni mellékhelyiségekkel, a célnak megfelelő infrastruktúrával. Mindehhez kormányzati segítséget is igyekszünk szerezni, mert ez nem csak városi, de magyar érdek is.
    A kerek évfordulóra emlékérem alapítását is tervezzük, amelyet mindazok kapnák, akik a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány munkáját segítették. A jubileumi évfordulóra egy oratóriumot is szeretnénk komponáltatni. Fontosnak tartom azt, hogy egy fiataloknak szóló Európa-koncert hangozzék el a tizenöt éves évfordulón, amely a politikailag még nem megosztott generációval az esemény pozitívumát láttassa, azért hogy a felnövő generáció megértse a piknik fontosságát, értse meg azt a kort – amelynek része volt a zárt határ, a szögesdrót – amelyet a Páneurópai Piknik 1989-ben lezárt.

(gondola-vásárhelyi)
Az áttörésről készült fotókat Lobenwein Tamás készítette